Mi az Athetosis?

Áttekintés

Az athetosis egy mozgás diszfunkció. Önkéntelen vonagló mozdulatok jellemzik. Ezek a mozgások lehetnek folyamatosak, lassúak és gördülők. Megnehezíthetik a szimmetrikus és stabil testtartás fenntartását is.

Athetosis esetén a test ugyanazon régiói ismételten érintettek. Ide tartoznak általában a kezek, a karok és a lábak. A nyak, az arc, a nyelv és a törzs is érintett lehet.

Bár az atetózis lehet folyamatos, a mozgás ellenőrzésének kísérleteivel súlyosbodhat. Például, ha egy betegségben szenvedő személy megpróbál gépelni a számítógép billentyűzetén, akkor rendkívül nehézségekbe ütközhet annak ellenőrzése, hogy az ujjai hol landolnak, és mennyi ideig maradnak.

Az atetózis tüneteinek és annak okainak megismerése segíthet jobban megérteni, hogy az állapot befolyásolja-e Önt vagy valakit, akit szeret.

Az atetózis tünetei

Az atetózis jelei és tünetei a következők:

• lassú, önkéntelen, vonagló izommozgások
• véletlenszerű és kiszámíthatatlan változások az izommozgásban
• a tünetek súlyosbodása az ellenőrzött mozgás kísérleteivel
• a tünetek súlyosbodása a jobb testtartás kísérleteivel
• képtelenség állni
• nehéz beszélni

Az atetosisban szenvedők izom „túlcsordulást” is tapasztalhatnak. Ez akkor fordul elő, amikor megpróbál kontrollálni egy izomot vagy izomcsoportot, és egy másik izomcsoportban kontrollálatlan mozgást tapasztal. Például, amikor megpróbál beszélni, megnövekedett izomaktivitást tapasztalhat a karban.

Athetosis vs. chorea

Az athetosis és a chorea nagyon hasonló. Valójában együtt is előfordulhatnak. Amikor megteszik, közösen koreoathetosisnak hívják őket. Az Athetosisot áramló és vonagló mozgásaival néha lassú choreának hívják.

A chorea tünetei a következők:

• rövid és szabálytalan mozgások
• táncos rángatózó és ritmikus mozdulatok
• hirtelen izomösszehúzódások
• önkéntelen mozgások, amelyek hirtelen és kiszámíthatatlanul kezdődnek és végződnek

A chorea elsősorban az arcot, a szájat, a törzset és a végtagokat érinti.

Athetosis vs. dystonia

A disztónia szintén mozgászavar. Ez önkéntelen és tartós izomösszehúzódásokkal jár. Ez lehet csavaró, ismétlődő mozgás. Az atetosishoz hasonlóan a dystonia is megnehezítheti a normál testtartás fenntartását.

A dystonia tünetei a következők:

• egy vagy több ismételt testhelyzet
• tartós vagy időszakos izomösszehúzódások
• rendellenes, ismétlődő mozgások
• aszimmetrikus testtartás
• a csomagtartó, a lábak, a nyak vagy a karok potenciális érintettsége
• egy vagy több izomcsoport érintettsége

A dystonia tünetei súlyosbodhatnak, amikor megpróbálja irányítani az izommozgást. A „túlcsordulás” a disztóniában is gyakori. A túlcsordulás az, amikor megpróbálja használni az egyik izomcsoportot, de egy másik csoport akaratlanul mozogni kezd.

Az atetózis okai

Az atetózis gyakran a születéstől kezdődő szövődmények eredménye. Bizonyos neurológiai betegségek tünete is lehet. Ritkán stroke vagy trauma okozza.

Az atetózis okai a következők:

A bazális ganglionok betegségei

Az agy ezen részének károsodása vagy betegségei az atetózis tüneteihez vezethetnek. A bazális ganglionok felelősek az izommozgások simításáért és a testtartás változásainak összehangolásáért. Amikor nem képesek megfelelően szabályozni az idegi impulzusokat, koordinálatlan izommozgások léphetnek fel.

Ezek a betegségek lehetnek Huntington-kór, Wilson-kór és mások.

Születési nehézségek

Ha a csecsemő születése során elszakad a levegőellátástól, akkor nagyobb az esélye az atetózis kialakulásának. A fulladás vagy a megfelelő oxigénszint hiánya károsíthatja az agyat. Megszünteti a szükséges tápanyagok ellátását és növeli az agy dopaminszintjét. Ezek a hatások károsíthatják a bazális ganglionokat.

Sárgaság

Újszülöttnél a születés utáni magas bilirubinszint károsíthatja a bazális ganglionokat. A kezelés csökkentheti a vegyület szintjét, de ebben a fiatal korban nem alakul ki megfelelően a vér-agy gát, amely megvédi a felnőtteket a test toxinjaitól. Így a bilirubin képes behatolni az agyba, és tartós károsodást okozhat.

Cerebrális bénulás (CP)

A CP-t rendellenes fejlődés vagy az agy károsodása okozza. Ez a károsodás befolyásolja a gyermek képességét az izommozgások ellenőrzésére.

A CP, amely elsősorban a bazális ganglionok károsodásával jár, athetoid agyi bénulásként ismert. Ezt a típusú CP-t asphyxia és magas bilirubinszint okozhatja.

Kábítószer-toxicitás

Az agy dopaminszintjét növelő gyógyszerek károsíthatják a bazális ganglionokat és az atetózis tüneteit okozhatják.

Stroke

Athetosis előfordulhat stroke vagy trauma után felnőtteknél is. Az agy károsodása zavarhatja az idegsejtek mozgását. Ez athetosis és egyéb mozgászavarok tüneteihez vezethet.

Az atetózis diagnózisa

Az athetosis a rendellenesség tünete; önmagában ritkán zavar. Ezért kezeli orvosa a mozgásproblémák kiváltó okának diagnosztizálását. Az ok azonosítása után az orvos kezelheti. Ez segíthet megszüntetni vagy korlátozni az atetózis tüneteit.

A mögöttes ok diagnosztizálásához orvosa a következőket végzi:

• teljes kórtörténet
• fizikai vizsga
• vérvétel
• agyi képalkotó tesztek
• bruttó motoros funkció tesztek

Ezen eszközök mindegyikét úgy tervezték, hogy segítsen orvosának értékelni a tüneteit és kizárni a lehetséges okokat. Az atetózis számos lehetséges okára nincsenek végleges vizsgálatok, ezért eltarthat egy ideig, mire a diagnózist elérik.

Az atetózis kezelése

A mozgászavar kezelése a kiváltó okra összpontosít. Ha a szabálytalan izommozgásokhoz vezető állapotot kezelik, akkor a kísérő tüneteket csökkenteni vagy megszüntetni kell.

Néha speciális kezelések alkalmazhatók a többi kezeléstől elkülönülő mozgások súlyosságának csökkentésére. Ezek tartalmazzák:

• dopaminellenes gyógyszerek: olyan gyógyszerek, amelyek elnyomják a hormon agyra gyakorolt ​​hatását
• Botox injekciók: olyan kezelés, amely ideiglenesen korlátozhatja az akaratlan izomaktusokat
• foglalkozási terápia: izomedzés az ellenőrzés visszanyerése érdekében

Az atetózis kilátásai

A legtöbb esetben az atetózis a krónikus állapot hosszú távú tünete. Amíg a kiváltó ok fennáll, az izommozgások megmaradnak.

Ha a rendellenességet korán észlelik, az orvosok elkezdhetik keresni a mögöttes állapotot. Hasonlóképpen megkezdheti a kezelést és a foglalkozási terápiát is. Ez a korai beavatkozás a legjobb módszer a képességek és funkciók változásainak kezelésére.

A mozgászavar súlyos formáiban szenvedő embereknek gyakran szükségük van gondozóra. Az ellenőrizetlen, vonagló izommozgások megnehezíthetik a mindennapi tevékenységeket. Ez magában foglalja a járást, az állást, az ülést és az etetést. Fontos azonban megjegyezni, hogy vannak olyan szolgáltatások, amelyek növelhetik az önállóságot, és elősegíthetik az otthon átalakítását, a foglalkoztatást és a közlekedést.