Áttekintés
A klaustrofóbia egy szituációs fóbia, amelyet irracionális és intenzív félelem vált ki a szűk vagy zsúfolt terektől. A klausztrofóbiát kiválthatják például:
- ablaktalan szobába zárva
- zsúfolt liftben rekedve
- torlódó autópályán haladva
A klaustrofóbia az egyik leggyakoribb fóbia. Ha klausztrofóbiát tapasztal, pánikrohamot érezhet, bár a klausztrofóbia nem pánikbetegség.
Néhány ember számára a klausztrofóbia önmagában is eltűnhet. Másoknak szükségük lehet terápiára a tünetek kezeléséhez és kezeléséhez.
A klausztrofóbia tünetei
A klausztrofóbia tünetei a fóbiát kiváltó tényezők nyomán jelennek meg, például zárt helyiségben vagy zsúfolt helyen. Amit kis helynek tartasz, a fóbia súlyosságától függően változhat.
A klausztrofóbia tüneteinek megjelenésekor úgy érezheti, hogy pánikrohamot szenved. A klausztrofóbia tünetei lehetnek:
- izzadó
- remegő
- forró villanások
- intenzív félelmet vagy pánikot érez
- szorongóvá válni
- légszomj
- hiperventiláció
- megnövekedett pulzusszám
- mellkasi szorítás vagy fájdalom
- hányinger
- ájulás vagy könnyedség érzése
- zavart vagy dezorientált érzés
Ezek a tünetek enyhék vagy súlyosak lehetnek. Ha klausztrofóbiát tapasztal, akkor:
- kerülje az olyan helyzetek kiváltását, mint például repülőgépen, metróban, liftben vagy nagy forgalmú személygépkocsikban való közlekedés
- automatikusan és kényszeresen keresi a kijáratokat minden beírt térben
- féljen attól, hogy az ajtók becsukódnak, amíg Ön egy szobában van
- zsúfolt helyen álljon a kijáratok közelében vagy közvetlenül azok mellett
Sok helyzet kiválthatja a klausztrofóbiát. Az eseményindítók a következőket tartalmazhatják:
- ablak nélküli kicsi szobában lenni
- repülővel vagy kis autóval lovagolni
- teltházas liftben lenni
- MRI vagy CT vizsgálat
- egy nagy, de zsúfolt teremben áll, mint egy partin vagy koncerten
- szekrényben állva
A klausztrofóbiát kiváltó egyéb helyek a következők:
- nyilvános mellékhelyiségek
- autómosók
- forgóajtó
- áruházi öltözők
- barlangok vagy mászási terek
- alagutak
A klausztrofóbia tüneteit más, fent nem említett helyzetek válthatják ki.
Meghatározhat egy kis vagy szűk helyet is, másképp, mint más emberek. Az embereknek ugyanis megvan a maguk egyedi érzéke a személyes vagy a „közeli” tér iránt.
Egy 2011-es tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek a testüket nagyobb „közeli” terek veszik körül, nagyobb valószínűséggel érzik klausztrofóbiát, ha ezt a kört megsértik. Tehát, ha a személyes területe 6 láb, és valaki 4 méterre van, akkor pánikba eshet.
A klausztrofóbia okai
Kevéssé ismert arról, hogy mi okozza a klausztrofóbiát. A környezeti tényezők nagy szerepet játszhatnak. Az embereknél tipikusan klausztrofóbia alakul ki gyermekkorban vagy tizenéves korukban.
A klaustrofóbia összefüggésbe hozható az amygdala diszfunkciójával, amely az agy azon része, amely ellenőrzi a félelem feldolgozását. A fóbiát traumás esemény is okozhatja, például:
- huzamosabb ideig szoros vagy zsúfolt helyen rekedt
- turbulenciát tapasztal repülés közben
- úgy büntetik, hogy bezárják egy kis helyre, mint egy fürdőszoba
- elakadt a zsúfolt tömegközlekedési eszközökön
- véletlenül szűk helyen hagyva, mint egy szekrény
Akkor is nagyobb valószínűséggel alakul ki klausztrofóbia, ha klausztrofób szülővel vagy családtaggal nőttél fel. Ha egy gyermek látja, hogy kedvesét megijeszti egy kicsi, zárt tér, akkor elkezdheti a félelmet és a szorongást hasonló helyzetekkel társítani.
A klausztrofóbia diagnosztizálása
Ha tünetei tartóssá váltak, vagy azt tapasztalja, hogy a félelem fizikai tünetei zavarják a mindennapi életet, érdemes orvoshoz fordulnia. A korai diagnózis segíthet a tünetek kezelésében.
Orvosa felülvizsgálja a tüneteit és fizikai vizsgálatot végez. Áttekintik a túlzott félelem előzményeit is, amelyek:
- nem kapcsolódik más állapothoz
- esemény előrejelzése okozhatja
- szorongási rohamokat vált ki a környezettel kapcsolatban
- megzavarja a mindennapi tevékenységeket
A klausztrofóbia kezelése
A klaustrofóbiát leggyakrabban pszichoterápia kezeli. Különböző típusú tanácsadás segíthet legyőzni félelmét és kezelni a kiváltó tényezőket.
Beszélnie kell kezelőorvosával arról, hogy milyen típusú terápia működik a legjobban. A kezelés a következők bármelyikét tartalmazhatja:
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
A kognitív viselkedésterapeuta megtanít arra, hogyan kell kezelni és megváltoztatni a negatív gondolatokat, amelyek a klausztrofóbiát kiváltó helyzetekből fakadnak. Megtanulva megváltoztatni gondolatait, megtanulhatja megváltoztatni a reakciókat ezekre a helyzetekre.
Racionális érzelmi viselkedésterápia (REBT)
A REBT a CBT cselekvésorientált formája, amely a jelenre összpontosít. A REBT az egészségtelen attitűdökkel, érzelmekkel és magatartással foglalkozik, és magában foglalja az irracionális hiedelmek vitatását, hogy segítsen az embereknek reális és egészséges alternatívákat kialakítani.
Relaxáció és vizualizáció
A terapeuták különböző relaxációs és vizualizációs technikákat kínálnak majd klaustrofób helyzetben. A technikák tartalmazhatnak olyan gyakorlatokat, mint a visszaszámlálás 10-től vagy a biztonságos tér ábrázolása. Ezek a technikák segíthetnek az idegek megnyugtatásában és a pánik enyhítésében.
Expozíciós terápia
Az expozíciós terápiát általában szorongásos állapotok és fóbiák kezelésére használják. Ebben a terápiában egy nem veszélyes helyzetbe kerül, amely a klausztrofóbiát váltja ki félelmének szembeszállásával és legyőzésével. Az ötlet az, hogy minél jobban ki van téve annak, ami megijeszt, annál kevésbé fog félni tőle.
Gyógyszer
Orvosa antidepresszánsokat vagy szorongás elleni gyógyszereket is előírhat a pánik és a fizikai tünetek kezelésére. Felírása esetén a gyógyszereket általában a terápia mellett alkalmazzák.
Tippek a klausztrofóbia kezelésére
Sok klausztrofóbiában szenvedő ember elkerüli az állapotot kiváltó tereket. De ez nem biztos, hogy jó hosszú távú megoldás, mert végül ijesztő, de elkerülhetetlen helyzetbe kerülhet. Íme néhány módszer a támadás során történő megbirkózásra:
- Lélegezzen lassan és mélyen, miközben minden egyes lélegzéssel háromig számol.
- Koncentráljon valami biztonságosra, például az óráján eltöltött időre.
- Emlékeztesse magát többször arra, hogy a félelme és szorongása elmúlik.
- Hívja ki azt, ami kiváltja a támadását, ismételve, hogy a félelem irracionális.
- Vizualizáljon és koncentráljon egy helyre vagy pillanatra, amely megnyugvást hoz.
Fontos az is, hogy ne álljunk ellen a támadásnak, amikor az történik. Lehet, hogy meg akarja akadályozni a támadás bekövetkezését, de ha nem tudja megállítani, akkor szorongása fokozódhat és súlyosbíthatja a támadást.
Ehelyett fogadja el, hogy a támadás bekövetkezik, emlékeztesse magát arra, hogy rendben van megtapasztalni ezeket az érzéseket, nyugtassa meg magát arról, hogy a támadás nem életveszélyes, és ne feledje, hogy elmúlik.
Elvitel
A klausztrofóbia kezelhető, és az emberek felépülhetnek az állapotból. Néhány embernél a klausztrofóbia megszűnik, amikor öregszik. Ha nem, akkor különböző módon kezelheti félelmét és fizikai tüneteit, valamint kezelheti az aktiv és kielégítő életet kiváltó okait.