Az esés vagy fulladás aggodalomra ad okot az epilepsziában szenvedők körében - de nem ez az egyetlen. Az epilepszia (SUDEP) hirtelen váratlan halálának kockázata szintén félelem.
Ha Önnek vagy egy szeretett személyének rohamai vannak, számos kérdés merülhet fel a fejében. Meghalhat például epilepsziás rohamban? Vagy meghalhat rohama miatt álmában?
A rövid válasz igen, de bár lehetséges, az epilepszia okozta halál is ritka.
Ha azt hallja, hogy valaki rohama miatt meghal, feltételezheti, hogy az illető elesett és megütötte a fejét. Ez megtörténhet.
A SUDEP-et azonban nem sérülés vagy fulladás okozza. Hirtelen és váratlan halálra utal. A legtöbb, de nem az összes haláleset roham alatt vagy közvetlenül utána következik be.
Ezeknek a haláloknak a pontos oka nem ismert, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a hosszabb légzési szünet kevesebb oxigént eredményez a vérben és elfullad. Egy másik elmélet szerint a roham végzetes zavart okoz a szívritmusban, aminek következtében a szív leáll.
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint évente 1000 epilepsziás ember után 1,16 hirtelen haláleset fordul elő. A szakértők valószínűnek tartják, hogy sok SUDEP-esetről nem számolnak be, ezért a SUDEP-esetek száma nagyobb lehet.
Mi a roham?
Az agyad számtalan idegsejtet tartalmaz, amelyek elektromos impulzusokat hoznak létre, küldenek és fogadnak. Görcsrohamok fordulnak elő, amikor az agy hirtelen elektromos zavara miatt az idegsejtek rosszul működnek.
Ez kiválthatja:
- a test ellenőrizhetetlen rángatózása
- eszméletvesztés
- átmeneti zavartság
- a tudatosság elvesztése
A rohamok súlyossága és hossza változó. Az enyhébb rohamok nem okozhatnak görcsöket, és csak 30 másodpercig tarthatnak. Más rohamok azonban az egész testet gyorsan megrázhatják és akár 2–5 percig is tarthatnak.
A roham egyszeri esemény lehet fejsérülés, stroke vagy fertőzés után. Az epilepszia olyan állapot, amelyet visszatérő rohamok jellemeznek.
Melyek a halálos roham kockázati tényezői?
Bár ritka, mégis fontos tudni a SUDEP kockázati tényezőit. Ha veszélyben van, lépéseket tehet a halálos roham megelőzésében.
Bár még mindig alacsony, a rohamokból való halálozás valószínűsége nagyobb azoknál az embereknél, akiknek a kórtörténetében gyakran előfordultak kontrollálhatatlan rohamok, valamint azoknál, akiknél korábban tonikus-klónikus rohamok voltak (ezeket néha grand mal rohamoknak is nevezik).
A tonikus-klónikus rohamok az epilepsziás rohamok súlyos típusai. Ezek hirtelen eszméletvesztést, görcsöket és a hólyagkontroll elvesztését okozhatják.
A hirtelen halál esélye nagyobb azoknál az egyéneknél is, akiknek rohamai fiatal korban kezdődnek. A váratlan halál azonban rendkívül ritka a kisgyermekeknél.
A hirtelen halál kockázata is növekszik, minél tovább él epilepsziában.
A gyógyszer szedése és a túl sok alkoholfogyasztás szintén hozzájárulhat a SUDEP-hez. Az alvás közben jelentkező rohamok a SUDEP kockázati tényezőjének tűnnek.
a rohamokból való meghalás kockázati tényezői
- a gyakori, ellenőrizhetetlen rohamok története
- tónusos-klónikus rohamok
- görcsrohamai vannak, egészen fiatal kora óta
- az epilepszia hosszú története
- nem szedi rohamellenes gyógyszereket az előírás szerint
- túl sok alkoholt fogyaszt
Hogyan csökkenthető a halálos roham kockázata
A rohamok megelőzése érdekében vegye be rohamellenes gyógyszerét az utasításoknak megfelelően. Forduljon orvoshoz, ha a jelenlegi terápia nem hatékony. Lehet, hogy orvosának módosítania kell az adagolást, vagy más gyógyszert kell előírnia.
Hasznos a roham kiváltóinak azonosítása is.Ezek személyenként eltérnek, ezért a kiváltó tényezők pontos meghatározása bonyolult lehet. Segíthet a rohamnapló vezetése.
mit tartson a rohamnaplójábanRögzítse, amikor rohamok történnek, majd jegyezzen fel információkat, amelyek relevánsak lehetnek. Például:
- Milyen napszakban történt a roham?
- A roham erős, villogó fények hatására történt?
- Alkoholt fogyasztott egy roham előtt? Ha igen, mennyit?
- Érzelmi stressz alatt voltál egy roham előtt?
- Koffeint fogyasztott a roham előtt?
- Lázas volt?
- Alvás nélkül vagy túl fáradt voltál?
A rohamnapló vezetése azonosíthatja a rohamokat kiváltó mintákat vagy helyzeteket. A kiváltó tényezők elkerülése potenciálisan csökkentheti a támadások számát.
Használja a telefon „jegyzetek” funkcióját a rohamok nyomon követéséhez, vagy töltsön le egy rohamnapló alkalmazást okostelefonjára vagy táblagépére.
Csökkentheti a halálos roham kockázatát is, ha kerüli a túl sok alkoholt. Ezenkívül győződjön meg arról, hogy családja ismeri-e a roham elsősegély-nyújtását.
Ez magában foglalja a padlóra helyezését és a test egyik oldalán fekvést. Ez a helyzet segíthet a könnyebb légzésben. Ezenkívül meg kell lazítaniuk a nyakkötőket és a nyakban lévő gombokat.
Ha egy roham 5 percnél tovább tart, akkor hívják a 911-et.
Hogyan diagnosztizálják a rohamokat?
A rohamot utánzó állapotok közé tartozik a migrénes roham, agyvérzés, narkolepszia és Tourette-szindróma.
A roham pontos diagnosztizálásához orvosa megkérdezi a kórtörténetét és a rohamhoz vezető eseményeket. Lehet, hogy van egy elektroencefalogramja (EEG), amely egy teszt, amely rögzíti az agy elektromos aktivitását. Segít felismerni az agyhullámok rendellenességeit.
Az EEG diagnosztizálhatja a rohamok különféle típusait, és megjósolhatja, hogy a rohamok ismétlődhetnek-e.
Orvosa teszteket is rendelhet a rohamok kiváltó okának meghatározásához. A neurológiai vizsgálat az idegrendszer rendellenességeit vizsgálhatja, míg a vérvizsgálat olyan fertőzéseket vagy genetikai állapotokat ellenőrizhet, amelyek hozzájárulhatnak a rohamok kialakulásához.
A képalkotó teszteket tumorok, elváltozások vagy ciszták keresésére is használják az agyban. Ezek közé tartozik a CT, az MRI vagy a PET vizsgálat.
Hogyan kezeli a rohamot?
Egy elszigetelt esemény által kiváltott roham általában nem igényel kezelést. Ha azonban több rohama van, orvosa rohamok elleni gyógyszert írhat fel a jövőbeli támadások megelőzése érdekében.
Különböző gyógyszerek hatékonyak a rohamok ellen. Orvosa a roham típusa alapján egy vagy több lehetséges gyógyszert fog javasolni.
Ha a roham elleni gyógyszerek nem működnek, orvosa műtétet javasolhat az agy azon részének eltávolítására, ahol a rohamok keletkeznek. Ne feledje, hogy ez az eljárás csak akkor működik, ha a rohamok ugyanazon a helyen kezdődnek.
Lehet, hogy stimulációs terápiára is jelölt lehet. A lehetőségek közé tartozik a vagus ideg stimulációja, a reszponzív idegi stimuláció vagy a mély agyi stimuláció. Ezek a terápiák a normális agyi aktivitás szabályozásával segítik a görcsrohamok gátlását.
Mi a kilátása az epilepsziában szenvedőknek?
Az epilepsziával való együttélésnek megvannak a kihívásai, de normális életet élhet az adott állapot mellett. Vannak, akik végül kinövik a rohamokat, vagy évekig telnek a rohamok között.
A támadások kezelésének kulcsa a kockázat megértése és a gyakori kiváltó tényezők elkerülése érdekében tett lépések.
Az Epilepszia Alapítvány adatai szerint a kezeléssel az epilepsziában élő 10 emberből közel 6 néhány éven belül rohammentessé válik.
Az elvitel
Igen, a roham halált okozhat. De bár lehetséges, ez ritka eset.
Beszéljen orvosával, ha úgy érzi, hogy a jelenlegi rohamellenes terápiája nem működik. Megbeszélheti a gyógyszerek egy másik kombinációját, vagy felfedezheti a kiegészítő terápiákat a támadások kezelésében.
