Mi a vastagbélrák?
A vastagbélrák egy olyan típusú rák, amely a vastagbélben (vastagbélben) és a végbélben fordul elő. A vastagbélrák gyakran nem rákos polipként kezdődik, amelyek olyan sejtcsomók, amelyek egyes esetekben rákká válhatnak.
Az American Society of Clinical Oncology (ASCO) szerint a vastagbélrák a harmadik leggyakrabban diagnosztizált rák. Ez a harmadik legfontosabb rákos halálozási ok az Egyesült Államokban.
A szűrések és a vastagbélrák korai felismerése javíthatja az ilyen típusú rák túlélési esélyeit.
Mi okozza a vastagbélrákot?
A vastagbélrák legtöbb esete az adenoma nevű polip egyik típusaként kezdődik. Ezek a polipok nem rákosak, de rákká válhatnak.
Sok esetben az orvosok nem tudják, mi okozza a polipokat vagy mi váltja őket rákká. Vannak azonban olyan gének, amelyek növelhetik a vastagbélrák kockázatát. Ezek a gének a vastagbélrákok kis százalékát okozzák, de jelentősen megnövelik a kockázatot.
A vastagbélrák kockázatát növelő genetikai állapotok a következők:
Családi adenomatózus polipózis
A családi adenomatous polyposisban (FAP) szenvedő emberek a vastagbélben és a végbélben több száz-ezer polipot fejlesztenek ki. A polipok már valakinek tizenéves korában elkezdhetnek fejlődni, és ha nem távolítják el őket, akkor rákosak lesznek. A polipok száma általában az életkor előrehaladtával növekszik, és a vastagbélrák megjelenésének átlagos életkora 39 év.
Van egy olyan típusú FAP is, amelyet attenuated FAP-nak hívnak, amelyben a polipok csak később kezdik el kialakulni. A kolorektális rák átlagos életkora az FAP ilyen formájú embereknél 55. A klasszikus és az attenuált FAP-ot egyaránt az APC gén mutációi okozzák.
A FAP harmadik típusa az autoszomális recesszív familiáris adenomatózus polipózis, amely enyhébb forma. Az ilyen formájú embereknél kevesebb polip alakul ki. Ezt más genetikai mutáció okozza, mint más FAP típusok.
Lynch-szindróma
A Lynch-szindróma növeli a vastagbélrák, valamint az endometrium, a petefészek, a gyomor, a húgyúti, az agy és a hasnyálmirigyrák kockázatát. A vastagbélrákok becslések szerint 3 százalékát Lynch-szindróma okozza.
A Lynch-szindrómában szenvedőknél gyakran 50 éves koruk előtt alakul ki a vastagbélrák. Családtörténetük sok olyan emberrel rendelkezhet, akik rákban szenvedtek, különösen vastagbélrákban. A Lynch-szindrómát egy domináns génmutáció okozza, ami azt jelenti, hogy csak az egyik szülőtől kell örökölnie a mutációt az állapot kialakulásához.
MYH-hoz társuló polipózis
A MYH-val összefüggő polipózis polipokat okozott a vastagbélben és a végbélben, hasonlóan az FAP enyhébb formájához. Ez recesszív tulajdonság, ami azt jelenti, hogy mindkét szülőtől örökölnie kell a MYH gén mutációját a MYH-hoz társuló polipózis kialakulásához. Ennek az állapotnak a kutatása még mindig korai stádiumban van, de azt sugallja, hogy jelentősen növelheti a vastagbélrák kockázatát.
Van még egyfajta örökletes vastagbélrák, az úgynevezett hiperplasztikus polipózis szindróma. Hiperplasztikus polipokat okoz, amelyek általában jóindulatúak, de nagymértékben növelik a vastagbélrák kockázatát is. A kutatás a kezdeti szakaszban van, és jelenleg nincs ismert gén társítva ehhez a szindrómához.
vastagbélrák TÉNYEK
- Az American Cancer Society szerint a vastagbélrák a harmadik fő oka a rákos halálozásoknak az Egyesült Államokban.
- A vastagbélrák a férfiaknál gyakoribb, mint a nők.
- A 65 év feletti embereknél a vastagbélrák alakul ki a legvalószínűbb.
- A vastagbélrák kissé gyakoribb az afro-amerikaiaknál, mint más etnikumoknál.
Mi növelheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát?
Az életmódbeli tényezők, beleértve a testsúlyt, az étrendet és a testmozgást, növelhetik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Az életkor is kockázati tényező.
Diéta
Kimutatták, hogy a nyugati étrend számos összetevője növeli a vastagbélrák kockázatát. Pontosabban, a magas zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú étrendek a vastagbélrák megnövekedett kockázatával járnak.
Kimutatták, hogy a vörös és a feldolgozott hús növeli a vastagbélrák kockázatát. A hús magas hőmérsékleten történő főzése még tovább növelheti a kockázatot.
A magas rosttartalmú ételek - beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket és gabonákat - csökkenthetik a vastagbélrák kockázatát. Ezen élelmiszerek közül sok B-vitaminban is gazdag, ami szintén csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.
Tétlenség
A vastagbélrák azon sok betegség egyike, ahol a rendszeres testmozgás csökkentheti a kockázatát. Az Amerikai Rákkutató Intézet heti 2,5 óra mérsékelt fizikai aktivitást javasol.
A vastagbélrák diagnózisa után végzett rendszeres testmozgás szintén javíthatja a túlélési arányt. Csökkentheti az újbóli megjelenés kockázatát is.
Alkohol fogyasztás
Az alkoholfogyasztás csökkentése csökkentheti a vastagbélrák (és más rákos megbetegedések) kialakulásának kockázatát.
Dohányzó
A dohányzó embereknél fokozott a vastagbélrák kockázata.
Kor
A vastagbélrák ritka olyan 50 év alatti embereknél, akiknek nincs genetikai állapota. A kockázat növekszik az életkor előrehaladtával.
Súly
Az elhízás a vastagbélrák nagyobb kockázatával jár, különösen a férfiak esetében.
Krónikus gyulladásos állapotok
A vastagbélüket befolyásoló krónikus gyulladásos betegségekben, például a Crohn-kórban és a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél nagyobb lehet a vastagbélrák kockázata.
Hogyan lehet megelőzni a vastagbélrákot?
A vastagbélrák kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében:
- Rendszeresen ellenőrizzék, ha 50 évesnél idősebb vagy fokozott a kockázata.
- Fogyasszon gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrendet. Ezen ételek sokféle elfogyasztása még tovább csökkentheti a kockázatát.
- Fehérjéjének nagy részét baromfiból, halból vagy hüvelyesből nyerje vörös vagy feldolgozott hús helyett.
- Ne dohányozzon.
- Fogyasszon mértékkel alkoholt.
- Fenntartani az egészséges súlyt.
- Gyakoroljon rendszeresen (legalább 30 percet a hét 5 napján).
A korai diagnózis fontossága
Sok korai vastagbélrákban szenvedő embernek nincsenek tünetei. Ezért fontos, hogy rendszeresen átvizsgáljuk, ha 50 évnél idősebb vagy fokozott kockázatnak van kitéve. Számos különböző teszt segíthet az orvosoknak a vastagbélrák szűrésében és diagnosztizálásában.
Hatályok
Orvosa használhat hatókört - egy kamerát egy vékony, rugalmas csövön, hogy megnézze a vastagbelet és a végbelet. Kétféle típus létezik:
- Kolonoszkópiák. Mindenkinek, aki 50 és 75 év közötti, és normális a vastagbélrák kockázata, tízévente kell kolonoszkópiát végezni. A kolonoszkópiák lehetővé teszik orvosának, hogy megnézze a teljes vastagbelet, és eltávolítsa a polipokat és néhány rákot. Szükség esetén más tesztek folytatásaként is használják.
- Szigmoidoszkópia. Ez rövidebb hatókört használ, mint egy kolonoszkópia, és lehetővé teszi az orvosok számára a végbél és a vastagbél alsó harmadának megtekintését. Ha szigmoidoszkópiát választ a szűréshez, akkor azt ötévente, vagy tízévente kell elvégezni, ha évente széklet immunokémiai vizsgálatot végez.
Székletvizsgálatok
A hatókörök mellett vannak olyan vizsgálatok is, amelyek a vastagbélrák jeleit vizsgálják. Ezek tartalmazzák:
- Guaiac-alapú fekális okkult vérvizsgálat (gFOBT). Vegyi anyagot használ a vér kimutatására a székletében. Kap egy készletet az orvosától, otthon gyűjti a székletet, majd visszaadja elemzésre.
- Széklet immunokémiai teszt (FIT). Hasonló a gFOBT-hoz, de antitesteket használ a vér kimutatására a székletben.
- FIT-DNS teszt. Kombinálja a FIT-et a székletben lévő megváltozott DNS-vizsgálattal.
Melyek a vastagbélrák tünetei?
A vastagbélrák tünetei a következők:
- rektális vérzés vagy vér a székletében
- megmagyarázhatatlan fogyás
- hasmenés, székrekedés vagy más bélelváltozások, amelyek legalább négy hétig tartanak
- hosszan tartó hasi kényelmetlenség vagy fájdalom, például görcsök
- gyengeség és fáradtság
- gyengédség az alsó hasban
Az elvitel
A vastagbélrák egyes esetei genetikai tényezőknek köszönhetők, de sok esetben az orvosok nem tudják az okát. És mivel a korai stádiumú vastagbélrák gyakran nem okoz tüneteket, a korai felismerés elengedhetetlen. Korai észlelés esetén a vastagbélrák kezelhető és gyógyítható.
