Konkrét gondolkodás: építőelem, botlás vagy mindkettő?

Képzelje el ezt: egy zajos középiskolai tanterem, amelyben egy tanár éppen azt az utasítást adta: „Mindenki ugorjon fel és cseréljen helyet a szomszédjával.”

A hallgatók többsége feláll, átköltözik egy másik helyre és visszaül. De egy gyerek valójában ugrál. Valójában a szomszéd székét fogja elfoglalni. Lehet, hogy ez a gyerek az osztály bohóc, de lehet, hogy konkrét gondolkodó is. Szó szerint veszi a tanár utasításait.

A konkrét gondolkodás olyan érvelés, amely azon alapul, amit itt és most láthat, hallhat, érezhet és megtapasztalhat. Néha szó szerinti gondolkodásnak hívják, mert az érvelés a fizikai tárgyakra, a közvetlen tapasztalatokra és a pontos értelmezésekre összpontosít.

Konkrét kontra absztrakt gondolkodás

A konkrét gondolkodást néha ennek ellentéte: absztrakt gondolkodás jellemzi. Ez a képesség a fogalmak megfontolására, általánosításra és filozófiai gondolkodásra.

A konkrét gondolkodás szükséges első lépés az elvont elképzelések megértésében. Először megfigyeljük és megfontoljuk, hogy mit mesélnek tapasztalataink, majd általánosíthatunk.

Konkrét gondolkodás az élet különböző szakaszaiban

Kisgyermekkori

Minden ember konkrét gondolkodást tapasztal. Jean Piaget neves pszichológus szerint a csecsemők és a kisgyermekek a kognitív fejlődés kiszámítható szakaszain mennek keresztül, amelyek során fokozatosan térnek át a konkrétról az absztrakt gondolkodásra.

A csecsemők a legkorábbi pillanattól kezdve folyamatosan figyelik környezetüket, elsősorban öt érzékükön keresztül tanulnak.

Ahogy nőnek, megtanulják, hogy kölcsönhatásba léphetnek tárgyakkal és emberekkel, kiszámítható eredményeket elérve: Rázza meg a csörgést, és zaj következik be. Dobja a kanalat a padlóra, és valaki felveszi.

Ebben a korai fejlődési szakaszban - a születéstől a kb. 2 éves korig - a csecsemők és a kisgyermekek abban gondolkodnak, hogy mit figyelhetnek meg.

A csecsemőknek hiányzik az objektum állandósága - az az elképzelés, hogy egy tárgy akkor is létezik, ha nem látjuk vagy halljuk. Ha a labda a kanapé mögé esik, egy csecsemő vagy kisgyermek felé, akkor az elmúlt.

Ahogy a gyerekek érnek, szimbolikusan gondolkodni kezdenek. A kézjel a „több” vagy a „tej” gondolatot képviseli. Megtanulják kifejezni vágyaikat szavakkal, amelyek a gondolat hallható szimbólumai.

Fokozatosan, 2 és 7 éves koruk között kezdik kialakítani az érvelés és az előrejelzés képességét.

Általános iskolai évek

Körülbelül 7 éves kortól körülbelül 11 éves korig a gyerekek még mindig nagy mértékben támaszkodnak a konkrét gondolkodásra, de kibővül az a képességük, hogy megértsék, miért mások cselekednek így. A gyermekpszichológusok szerint ez a szakasz az absztrakt gondolkodás kezdete.

12 éves kortól serdülőkorig a gyermekek fokozatosan fejlesztik az elemzés, az extrapolálás, az általánosítás és az empátia képességét.

Serdülőkor és felnőttkor

Ahogy érünk, tapasztalatokat szerzünk. Egyre inkább képesek vagyunk általánosítani a látott és hallott dolgokat. Konkrét személyes tapasztalatainkat és megfigyeléseinket felhasználjuk hipotézisek kialakításához, előrejelzéshez, alternatívák mérlegeléséhez és tervezéshez.

Ebben a szakaszban a legtöbb ember képessé válik arra, hogy kikövetkeztesse, mit gondolnak és éreznek mások egy adott helyzetben.

Olyan állapotok, amelyek megakadályozhatják vagy késleltethetik az absztrakt gondolkodást

Egyes feltételek késleltethetik az absztrakt gondolkodás fejlődését. Az ilyen állapotú emberek nagy mértékben támaszkodhatnak a konkrét gondolkodásra, korlátozva az elvont gondolkodás képességét, és esetleg befolyásolhatják a társasági életüket. Ezen feltételek egy része a következőket tartalmazza:

• autizmus spektrum zavar
• skizofrénia
• elmebaj
• agysérülés, akár traumatikus, akár orvosi
• értelmi fogyatékosság

Egyes tanulmányok azt találták, hogy az absztrakt gondolkodás bizonyos formái - a metaforák és másfajta ábrás nyelv megértéséhez kapcsolódó formák - nehezebbek lehetnek a Klinefelter-szindrómában, bizonyos értelmi fogyatékosságban és autizmus spektrumban szenvedő tanulóknál.

Ezek a tanulmányok nem találták és nem utaltak arra, hogy az intelligencia alacsonyabb lenne, csupán az, hogy ezek a bizonyos elvont érvelési képességek kihívást jelentenek.

A túl sok konkrét gondolkodás kockázata

Azok az emberek, akiknek gondolkodása nagyon konkrét, ennek eredményeként egyes helyzeteket vagy feladatokat nehezebbé tehetnek. Ezek a következők lehetnek:

• Empátia. Annak megértéséhez, hogy mások mit éreznek és amire szükségük van, megköveteli, hogy képes legyen az arckifejezéseket, a testbeszédet, a szavakat, a hangnemeket és a viselkedést társadalmi kontextusban értelmezni és értelmezni. Egyesek, akik konkrétan gondolkodnak, nem biztos, hogy pontosan olvassák ezeket a társadalmi jeleket.
• Kreativitás. A konkrét gondolkodóknak nehézségekbe ütközhet a problémák megoldása vagy a dolgok létrehozása, mivel elvont gondolkodásra és képzelőerőre lehet szükség.
• Rugalmasság. A konkrét gondolkodók néha ragaszkodnak a szó szerinti értelmezésekhez és merev viselkedéshez, és ez a rugalmatlanság némi konfliktust okozhat más emberekkel.

Hogyan lehet kommunikálni egy konkrét gondolkodóval

Ha valakinek az életében van olyan állapota, amely hajlamos a konkrét gondolkodásra, akkor hatékonyabban kommunikálhat az alábbi tippekkel:

• Kerülje az idiómákat, metaforákat és analógiákat. A konkrétan gondolkodó személy például nem értheti az olyan kifejezéseket, mint „a labda a pályán van” vagy „ne tegye az összes tojását egy kosárba”.
• Legyen a lehető legkonkrétabb. Jobb azt mondani: „Ezt 17 óráig be kell fejezni. szerdán ”, mint azt mondani:„ Minél hamarabb szükségem van erre. ”
• Használjon fényképeket vagy illusztrációkat. Ezek a szó szerinti tárgyak segíthetnek a magyarázatban.
• Korlátozza a poénokat és a szarkazmust. Ezeket a kommunikációs formákat nehéz megmagyarázni, mert gyakran elvont gondolatokra támaszkodnak és szavakkal játszanak.
• Számítson az összehasonlítás, a kategorizálás és a kontraszt képességében mutatkozó különbségekre. Egy konkrét gondolkodó konkrét módon csoportosíthatja a dolgokat: Amikor egy talicska, gereblye és kapa fényképeit nézi, egy konkrét gondolkodó egy közös tulajdonságra mutathat rá, ahelyett, hogy leírná az általános funkciót: „Mindegyiküknek fából készült fogantyúja van”. mint: "Mindet felhasználhatja a kertben."

A konkrét gondolkodás előnyei

A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberek konkrét gondolkodásra való képzése bizonyos helyzetekben valóban segíthet.

Például egy tanulmány kimutatta, hogy az első válaszadóknak és másoknak, akiknek a munkája többszörös traumával jár, kevesebb a tolakodó emlékük, amikor traumatikus események során betanításra használják őket.

A trauma során javulhat a megbirkózás képessége, ha felkészültek arra, hogy átgondolja a tényleges eseményeket, megvizsgálja a konkrét okokat, és megismételje azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tennie a probléma megoldása vagy a veszély elkerülése érdekében.

A trauma után az ezekre a konkrét dolgokra való gondolkodás megmutatta, hogy ez segít az embereknek a rugalmasságban és csökkenti a tolakodó emlékek számát.

Egy 2011-es tanulmányban a depressziós embereket arra kérték, hogy gondoljanak át egy nemrégiben felkavaró eseményre. A kutatók arra bízták a tanulmány résztvevőit, hogy osszák szét az eseményeket konkrét részletekre, és mérlegeljék, hogy ezek a részletek hogyan befolyásolták az eredményt.

Azok a résztvevők, akik ezt a konkrét gondolkodási stratégiát alkalmazták, csökkentették a depresszió tüneteit. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a konkrét gondolkodással kapcsolatos képzés segített ellensúlyozni a depressziós hajlamot a kérődzésekre, az aggodalmakra és az egészségtelen, pontatlan következtetések levonására.

Gyakorlatok a konkrét gondolkodásmód javítására

Ha úgy gondolja, hogy a konkrétabb gondolkodás segíthet a kérődzésben és kevesebb aggodalomban, beszéljen egy terapeutával olyan gyakorlatokról, amelyeket megtehetne a konkrét gondolkodási képességeinek megerősítése érdekében.

A terapeuta együttműködhet veled, hogy lépésről-lépésre kidolgozza a figyelmeztető jeleket, az érzékszervi részleteket, a döntéseket és a negatív esemény során bekövetkezett konkrét intézkedéseket.

A konkrét részletek elemzésével lehetőségeket fedezhet fel a jövőbeli események kimenetelének megváltoztatására. Hasonló körülmények között szembesülve aktiválhatja a konkrét gondolkodási folyamatot az esemény jobb kezelése érdekében.

A konkrét gondolkodás:

• segít feldolgozni és tanulni a traumatikus tapasztalatokból
• csökkentse a depresszió tüneteit azáltal, hogy megakadályozza a túlzott általánosítást

A konkrét gondolkodás:

• akadályozza meg a kommunikáció egyes formáinak megértésében, mint például a humor, az irónia, az idiómák és az ábrás nyelv
• korlátozza másokkal való együttérzés képességét

Alsó vonal

A konkrét gondolkodás egyfajta érvelés, amely nagymértékben támaszkodik arra, amit a körülöttünk lévő fizikai világban megfigyelünk. Néha szó szerinti gondolkodásnak hívják.

A kisgyermekek konkrétan gondolkodnak, de érésükkor általában fejlesztik az elvontabb gondolkodás képességét.

A konkrét gondolkodás az autizmus spektrumzavar, a demencia, a skizofrénia, az agyi sérülések és néhány értelmi fogyatékosság egyik jellemzője.

Azoknak az embereknek, akiknek a gondolkodása kizárólag konkrét, bizonyos nehézségek merülhetnek fel a társadalmi helyzetekben, de a konkrét érvelésnek vannak bizonyos előnyei. Ez valóban segíthet néhány embernek megbirkózni a depresszióval és a traumával.