Az idegrendszere a test fő kommunikációs hálózata. Az endokrin rendszerrel együtt ellenőrzi és fenntartja testének különböző funkcióit. Ezenkívül segít a környezettel való interakcióban.
Idegrendszere idegek és idegsejtek hálózatából áll, amelyek üzeneteket továbbítanak az agyba, a gerincvelőbe és a test többi részébe.
Az ideg egy szálköteg, amely üzeneteket fogad és küld a test és az agy között. Az üzeneteket kémiai és elektromos változások küldik a sejtekben, technikailag neuronoknak nevezik, amelyek alkotják az idegeket.
Szóval, hány ilyen ideg van a testedben? Bár senki sem tudja pontosan, biztonságos azt mondani, hogy az embereknek több száz idege van - és neuronok milliárdjai! - a fejünk tetejétől a lábujjunk hegyéig.
Olvassa el, ha többet szeretne megtudni a számozott és elnevezett koponya- és gerincidegekről, valamint arról, hogy mi alkotja az idegsejteket, és néhány szórakoztató tényt az idegrendszeréről.
Idegek a testben
Az idegrendszer szervezete
Idegrendszerének két felosztása van:
- Központi idegrendszer (CNS): A központi idegrendszer a test parancsnoki központja, és az agyadból és a gerincvelődből áll. Az agy védett a koponyájában, míg a csigolyák védik a gerincvelőt.
- Perifériás idegrendszer (PNS): A PNS a központi idegrendszeréből elágazó idegekből áll.Az idegek axonkötegek, amelyek együtt működnek a jelek továbbításában.
A PNS tovább bontható szenzoros és motoros részekre:
- Az érzékszervi felosztás információt továbbít a test belsejéből és kívülről a központi idegrendszerbe. Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint a fájdalom, az illatok és a látvány.
- A motoros részleg olyan jeleket kap a központi idegrendszertől, amelyek cselekvést okoznak. Ezek a cselekvések lehetnek önkéntesek, például a kar mozgatása, vagy önkéntelen, mint az izomösszehúzódások, amelyek segítik az étel mozgatását az emésztőrendszerben.
Koponyaidegek
A koponyaidegek a PNS részei. 12 pár koponyaideged van.
A koponyaidegeknek lehetnek szenzoros, motoros funkcióik vagy mindkettő. Például:
- A szaglóideg szenzoros funkcióval rendelkezik. A szagról információt továbbít az agyba.
- Az okulomotoros ideg motoros funkcióval rendelkezik. Ez irányítja a szem mozgását.
- Az arcideg érzékszervi és motoros funkcióval rendelkezik. Ízérzeteket közvetít a nyelvéből, és irányítja az arc néhány izmának mozgását is.
A koponyaidegek az agyból származnak, és kifelé haladnak a fejedig, az arcodig és a nyakadig. Ez alól a vagus ideg kivétel, amely a leghosszabb koponyaideg. A test számos területéhez kapcsolódik, beleértve a torkot, a szívet és az emésztőrendszert.
Gerincidegek
A gerincvelői idegek szintén a PNS részei. Elágaznak a gerincvelődtől. 31 pár gerincideged van. A gerinc azon területe szerint vannak csoportosítva, amelyhez társulnak.
A gerincidegeknek mind szenzoros, mind motoros funkciójuk van. Ez azt jelenti, hogy mindkettő szenzoros információt küldhet a központi idegrendszerbe, valamint parancsokat továbbíthat a központi idegrendszerből a test perifériájára.
A gerincidegek szintén társulnak a dermatomákkal. A dermatome a bőr egy meghatározott területe, amelyet egyetlen gerincideg szolgál. A gerincvelői idegek kivételével az összes érzékelő információt továbbít erről a területről a központi idegrendszerbe.
Tehát hány ideg együtt?
A testében több száz perifériás ideg van. A sok érzékszervi ideg, amely érzetet hoz a bőrből és a belső szervekből, összeolvadva alkotják a koponya és a gerinc idegének érzékelő ágait.
A koponyaidegek és a gerincidegek motoros részei kisebb idegekre oszlanak, amelyek még kisebb idegekre oszlanak. Tehát egy gerinc- vagy koponyaideg 2-30 perifériás idegre oszolhat.
Miből áll egy idegsejt?
Idegsejtjei idegimpulzusok vezetésén dolgoznak. Három részből áll:
- Sejttest: A test többi sejtjéhez hasonlóan ez a terület is különféle sejtkomponenseket tartalmaz, például a sejtmagot.
- Dendritek: A dendritek a sejttest kiterjesztései. Jeleket kapnak más idegsejtektől. Az idegsejt dendritjeinek száma változhat.
- Axon: Az axon a sejt testéből is kinyúlik. Jellemzően hosszabb, mint a dendritek, és a jeleket elvezeti a sejt testétől, ahol azokat más idegsejtek befogadhatják. Az axonokat gyakran egy myelin nevű anyag borítja, amely elősegíti az axon védelmét és szigetelését.
Önmagában csak körülbelül 100 milliárd idegsejt található (bár egy kutató szerint ez a szám közelebb van a 86 milliárdhoz).
Mit csinálnak az idegek?
Tehát hogyan működnek pontosan az idegsejtek? Fedezzük fel az alábbiakban a neuronok egyik típusát:
- Amikor az idegsejtek egy másik idegsejtet jeleznek, az axon hosszában elektromos impulzus érkezik.
- Az axon végén az elektromos jel kémiai jellé alakul. Ez neurotranszmittereknek nevezett molekulák felszabadulásához vezet.
- A neurotranszmitterek áthidalják a szinapszisnak nevezett rést az axon és a következő neuron dendritjei között.
- Amikor a neurotranszmitterek a következő idegsejt dendritjeihez kötődnek, a kémiai jel ismét elektromos jellé alakul, és bejárja az idegsejt hosszát.
Az idegeket axonkötegek alkotják, amelyek együttesen segítik a központi idegrendszer és a PNS közötti kommunikációt. Fontos megjegyezni, hogy a „perifériás ideg” valójában a PNS-re utal. Az Axon-kötegeket a központi idegrendszerben „traktáknak” nevezik.
Ha az idegek sérültek vagy nem jeleznek megfelelően, neurológiai rendellenességet okozhat. A neurológiai rendellenességek sokfélesége létezik, és sokféle oka van. Néhány, akit ismerhet:
- epilepszia
- sclerosis multiplex
- Parkinson kór
- Alzheimer kór
A hossz számít?
Az idegsejt axonjának hossza változhat. Néhány lehet elég kicsi, míg mások akár egy méter hosszúak is.
Hasonlóképpen, az idegek mérete is változhat. Amint a PNS elágazik, idegei általában kisebbek lesznek.
Az ülőideg a tested legnagyobb idege. A hát alsó részén kezdődik, és egészen a lábad sarkáig halad.
Lehet, hogy hallottál isiásznak nevezett állapotról, amelyben fájdalmas érzések sugárzanak a hát alsó részéből és a lábadból. Ez akkor történik, amikor az ülőideg összenyomódik vagy irritálódik.
Szórakoztató tények az idegrendszerről
Olvassa tovább az alábbiakban néhány további, szórakoztató tényt az idegrendszeréről.
1. Az idegek elektromos impulzusai mérhetők
Valójában egy idegi impulzus során az axon membránján mintegy 110 millivoltos nettó változás következik be.
2. Az idegi impulzusok gyorsak
Akár 100 méter / másodperc sebességgel is képesek haladni.
3. A neuronok nem mennek keresztül sejtosztódáson
Ez azt jelenti, hogy ha megsemmisülnek, nem lehet őket pótolni. Ez az egyik oka annak, hogy az idegrendszer sérülései ennyire súlyosak lehetnek.
4. Valójában nem csak az agyad 10 százalékát használja
Az agyad különböző részekre oszlik, mindegyiknek különböző funkciói vannak. Ezeknek a funkcióknak az integrálása segít bennünket a belső és külső ingerek észlelésében és azok reagálásában.
5. Az agyad sok energiát használ fel
Az agyad körülbelül három fontot nyom. Ez az egész testtömeghez képest kicsi, de a Smithsonian Institute szerint az agyad megkapja az oxigénellátás és a véráramlás 20 százalékát.
6. Nem csak a koponyád védi az agyadat
A vér-agy gátnak nevezett speciális gát megakadályozza a vérben lévő káros anyagok bejutását az agyadba.
7. Számos neurotranszmittered van
Az első neurotranszmitter 1926-os felfedezése óta több mint 100 anyag vesz részt az idegek közötti jelátvitelben. Egy pár, akit ismerhet, a dopamin és a szerotonin.
8. Az idegrendszeri károsodások kijavításának lehetséges módszerei változatosak
A kutatók keményen dolgoznak azon módszerek kidolgozásában, amelyek orvosolják az idegrendszer károsodását. Egyes módszerek magukban foglalhatják, de nem kizárólagosan, a növekedést elősegítő sejtek, specifikus növekedési faktorok vagy akár őssejtek kiegészítését az idegszövet regenerációjának vagy helyreállításának elősegítése érdekében.
9. A vagus ideg stimulálása segíthet epilepsziában és depresszióban
Ezt olyan eszközzel valósítják meg, amely elektromos jeleket küld a vagus idegére. Ez viszont jeleket küld az agy meghatározott részeire.
A vagus idegstimuláció segíthet csökkenteni a rohamok számát bizonyos típusú epilepsziában szenvedő betegeknél. Idővel javíthatja a depresszió tüneteit azoknál az embereknél is, akiknek a depressziója nem reagált más kezelésekre. Hatékonyságát olyan állapotok esetén vizsgálják, mint a fejfájás és a reumás ízületi gyulladás.
10. A zsírszövethez idegek kapcsolódnak
Egy egereken végzett 2015-ös vizsgálat képalkotással használta a zsírszövetet körülvevő idegsejtek megjelenítését. A kutatók megállapították, hogy ezen idegek stimulálása a zsírszövet lebontását is stimulálja. További kutatásokra van szükség, de ez kihatással lehet olyan állapotokra, mint az elhízás.
11. A tudósok mesterséges érzékszervet hoztak létre
A rendszer képes információkat gyűjteni az alkalmazott nyomásról és átalakítani elektromos impulzusokká, amelyek integrálhatók egy tranzisztorra.
Ez a tranzisztor ezután felszabadítja az elektromos impulzusokat az idegsejtek által generáltakkal összhangban. A kutatók még ezt a rendszert is képesek voltak használni a csótány lábának izmainak mozgatására.
Alsó vonal
Több száz ideg és milliárd neuron van a testedben.
Az idegrendszer két részre oszlik - a központi idegrendszerre és a PNS-re. A központi idegrendszer magában foglalja az agyadat és a gerincvelődet, míg a PNS a központi idegrendszerből és a tested perifériájába ágazó idegekből áll.
Ez a hatalmas idegrendszer kommunikációs hálózatként működik együtt. Az érzékszervi idegek információt juttatnak el a testéből és a környezetéből a központi idegrendszerbe. Eközben a CNS integrálja és feldolgozza ezeket az információkat annak érdekében, hogy üzeneteket küldjön arról, hogyan reagáljon a motoros idegeken keresztül.
