A nagy zaj, különösen váratlanul, bárki számára kellemetlen vagy elborító lehet. Ha fonofóbiája van, a hangos zajtól való félelme elsöprő lehet, pánikba eshet és rendkívül szoronghat.
A hangos zajtól való félelmet fonofóbiának, szonofóbiának vagy ligirofóbiának nevezik. Ezt az állapotot nem halláskárosodás vagy bármilyen típusú hallászavar okozza.
A fonofóbia specifikus fóbia. A specifikus fóbiák a helyzetek vagy tárgyak szélsőséges, irracionális félelme, amelyek nem indokolják ezt az intenzív reakciót.
Mint minden fóbia, a fonofóbia is kezelhető szorongásos rendellenesség. A hangos zaj elsöprő rettegése jelöli.
Az ilyen betegségben szenvedő személy mély szorongást tapasztalhat egy tudatos zaj miatt, valamint egy váratlan nagy zaj miatt.
Mikor van a nagy hangoktól való félelem fóbia?
A hangos zaj kellemetlen és kellemetlen lehet. Ritka az a személy, aki élvezi a szüntelen autóriasztást vagy az ordító mentőszirénát. Bizonyos hangos zajokat, például a tűzijátékokat, könnyebben elviselnek, mivel kellemes dolgokkal járnak. Ezek olyan tapasztalatok, amelyekhez a legtöbb ember kapcsolódhat.
Ha azonban fonofóbiája van, akkor nagyon intenzív reakciót fog tapasztalni bármilyen típusú hangos zajra, függetlenül annak társulásától vagy okától.
Az ilyen állapotú emberek mély stresszt és szorongást éreznek, amikor nagy zajra számítanak. Szintén szélsőségesen reagálnak a hangos zajokra, ha azok bekövetkeznek.
Vannak-e más olyan körülmények, amelyek kényelmetlenül hangzik?
A fonofóbia különbözik más olyan körülményektől, amelyeknél a hang mint tünet kellemetlenséget okoz. Ezek tartalmazzák:
- Hyperacusis. Ez az állapot nem fóbia. Sokkal inkább egy hallási rendellenesség, amely miatt a hangok hangosabbak, mint valójában. A hyperacusisnak számos oka van, beleértve az agysérülést, a Lyme-kórt és a poszttraumás stressz rendellenességet (PTSD).
- Misophonia. Ez az állapot érzelmi jellegű, de nem fóbia. A misofóniában szenvedőknek intenzív, érzelmi reakciói vannak, például gyűlölet vagy pánik, egy adott hangra, például csöpögő csapra vagy horkoló személyre. A hatásnak nem kell hangosnak lennie.
Melyek a tünetek?
A fonofóbia tünetei megnehezíthetik a mindennapi tevékenységek és a mindennapi élet élvezetét. Az ilyen betegségben szenvedő személyek ezeket a tüneteket a hangos zajra számítva tapasztalhatják, miközben ez bekövetkezik, vagy utána. Tartalmazzák:
- szorongás
- félelem
- verejtékbe törve
- légszomj
- lüktető szív vagy megnövekedett pulzusszám
- mellkasi fájdalom
- szédülés
- könnyedség
- hányinger
- ájulás
Különbözőek a tünetek a gyermekeknél?
Minden típusú fóbia előfordulhat gyermekeknél, valamint felnőtteknél. Ha gyermekének súlyos reakciója van a hangos zajra, az audiológus látogatása segíthet megállapítani, hogy van-e fonofóbiája vagy hallási állapota, például hyperacusis.
Mindkét állapot tünete hasonló lehet a gyermekeknél. Gyermekét nagyon elszomoríthatják a hangok, amelyek nem tűnnek túl hangosnak az Ön számára. Lehet, hogy betakarják a fülüket, megijednek, vagy megpróbálnak eltávolodni a hangtól.
A hangos zajoktól való félelem összefügg-e az autizmussal?
Az autista spektrumzavarban (ASD) szenvedő embereknek néha félniük kell a hangos zajoktól. Ezt a reakciót számos mögöttes tényező okozhatja, beleértve a fokozott szorongást, az érzékszervi érzékenységet vagy mindkettőt.
Az ASD-ben szenvedő gyerekek és felnőttek félelmet tapasztalhatnak egy olyan hangos zajra számítva, amelyet kellemetlen eseményhez társítanak.
Az érzékszervi problémákkal küzdők túlérzékenyek lehetnek a hangra, ami miatt sokkal hangosabban hallják a dolgokat, mint valójában. Az ASD-s gyermekekről ismert, hogy összehasonlították az esőcseppek hangját a golyókkal.
Ezenkívül van néhány bizonyíték arra, hogy minden típusú fóbiák gyakoriak a spektrumban élők között.
Mi okozza a félelmet a hangos zajoktól?
A fonofóbia olyan mentális egészségi állapot, amely bármely életkorban megnyilvánulhat. Mint minden specifikus fóbiának, ennek pontos oka sem teljesen tisztázott.
Lehet, hogy genetikai tényezők okozzák. Azok az emberek, akiknek családi kórtörténetében szorongásos zavarok szerepelnek, hajlamosabbak lehetnek erre a betegségre.
A fonofóbiát külső tényezők is okozhatják, mint például a kórtörténet hosszú távú gyermekkori traumája, vagy egyetlen traumás esemény. Autista gyermekeknél és néhány más gyermeknél a traumatikus esemény szélsőségesnek tűnhet, de valójában nem az. Például hirtelen mindenki hangosan meglepetést kiabál egy születésnapi partin.
A hangos zajtól való félelem része-e más feltételeknek?
Bizonyos esetekben a fonofóbia egy másik állapot tünete is lehet. Ezek tartalmazzák:
- migrénes fejfájás
- Kleine-Levin-szindróma
- traumás agysérülés
Hogyan diagnosztizálható a hangos zajoktól való félelem?
Ha a hangos zajoktól való félelem zavarja a működését vagy az élet élvezetét, akkor egy orvos, például egy terapeuta, segíteni tud Önnek.
Orvosa úgy diagnosztizálja az állapotát, hogy kérdéseket tesz fel Önnek a tüneteiről és kiváltó okairól. Orvosi, társadalmi és pszichológiai története megbeszélésre kerül.
Annak megállapítása érdekében, hogy van-e konkrét fóbiája, orvosa a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5) új kiadásában megállapított diagnosztikai kritériumokat használja.
Segítség keresése a hangos zajoktól való félelem miattEngedélyezett szakembert, például pszichológust vagy pszichiátert a következő szervezeteken és egyesületeken keresztül találhat:
- Amerikai Pszichiátriai Társaság
- Amerikai Szorongás és Depresszió Egyesület
- Egyesület a Viselkedési és Kognitív Terápiákért
Hogyan kezelik a hangos zajoktól való félelmet?
A fóbiák kezelésére többféle terápiát alkalmaznak. A nagy zajtól való félelmet a következők révén lehet kezelni:
- Expozíciós terápia (szisztematikus deszenzitizálás). Ez egyfajta pszichoterápia (beszélgetésterápia). Irányított és ismételt expozíciót alkalmaz a félelem forrásának. Az expozíciós terápia elvégezhető egyéni alapon vagy csoportosan. Nagyon hatékony lehet a specifikus fóbiák minden típusának kezelésében.
- Kognitív viselkedésterápia (CBT). Ez egyfajta pszichoterápia, amely rendkívül hatékony a specifikus fóbia kezelésében is. Az expozíciós terápia egyes elemeit kombinálja olyan technikákkal, amelyek segítenek megváltoztatni a negatív gondolatokat és viselkedést.
- Relaxációs technikák. Az olyan tevékenységek, mint a meditáció, szintén segíthetnek, különösen más kezelésekkel kombinálva.
A mentálhigiénés szakemberrel folytatott terápia általában csak a fonofóbiás emberek megsegítéséhez szükséges. Néha gyógyszereket írhatnak fel pszichoterápiával együtt (vagy helyett). Ide tartoznak a szorongás elleni gyógyszerek és a béta-blokkolók, amelyek segítenek csökkenteni a pánikrohamok okozta tüneteket.
Mi a kilátás a hangos zajtól félő emberek számára?
Ha felismeri, hogy fonofóbiája van, akkor már megtette az első lépést annak meghódítása felé. A fonofóbia nagyon kezelhető állapot. Munkádra lesz szükséged ahhoz, hogy túl legyél a félelmeden, de a pozitív és erőteljes eredmények elérése nem feltétlenül tart sokáig, mint gondolnád.
Az expozíciós terápia és a CBT segíthet abban, hogy 2–5 hónapon belül jelentősen csökkenjen a fób reakció.
Alsó vonal
A fonofóbia (a nagy zajtól való félelem) rendkívül kezelhető, specifikus fóbia. Ez az állapot előfordulhat gyermekkorban vagy felnőttkorban. A terápiás kezelések nagyon hatékonyak lehetnek a fonofób reakciók kiküszöbölésére vagy csökkentésére. Idetartoznak az expozíciós terápia és a kognitív viselkedésterápia.
Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is segíthet az ezen állapot okozta szorongás enyhítésében.